Fuzáriumfertőzés a 2019-es gabonatermésben - van okunk félni? A NÉBIH válaszol

Néhány héttel ezelőtt bombaként söpört végig egy interjú néhány részlete az elsősorban lassú felszívódású, teljeskiőrlésű gabonákat fogyasztó inzulinrezisztensek körében. A korábban agrárállamtitkárként is dolgozó gazdálkodó azt nyilatkozta: "én most nem fogyasztanék teljes kiőrlésű lisztekből készült termékeket". 
Mivel konkrétumok nem hangzottak el az interjúban, ellenben azt láttuk hogy sokak megijedtek a fertőzés esetleges lehetőségétől, megkerestük az élelmiszerek forgalombahozatalát ellenőrző hazai csúcsszerv, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szakértőit. 

CukormentesWebshop: Mi a fuzárium és mit jelent az élelmiszerekben?

NÉBIH: 
A Fusarium egy mikroszkopikus gombanemzetség, amelybe hozzávetőlegesen ezer faj tartozik. A mezőgazdaságban ez az egyik legelterjedtebb gombafaj, ami megfertőzi a haszonnövényeket, köztük a kalászos gabonákat (kukorica, búza, rozs). Ezt nevezzük fuzárium fertőzésnek vagy fuzáriózisnak. Ez a kórokozó nem csak mennyiségi veszteséget okoz a termésben, hanem méreganyag (toxin) termelésével a minőséget is rontja.
A növények és terményeik kórokozó-, illetve penészgombával történő fertőződése a mezőgazdaság régről ismert problémája. A jelenség egyébként nem csak hazánkat érinti, más, hasonló éghajlatú országokban is rendszeresen előfordul az adott év időjárási viszonyainak függvényében. 
A fuzáriumos fertőzés bekövetkeztének kritikus időszaka a búza virágzása. Az idei évben a virágzás idején a fertőzéshez nagyon kedvező csapadékos, majd párás, meleg időjárás uralkodott. A nyári, esős időjárás miatt több esetben elhúzódó aratás további lehetőséget biztosított a kórokozó felszaporodásához. A Nébih országos felmérésének előzetes eredményei is azt mutatják, hogy a tavalyihoz képest idén nagyobb a búza átlagos szemfertőzöttség, ugyanakkor az egyes megyékre vonatkozó adatok nagymértékben szórnak. 
A fuzárium fertőzésről, valamint a gabonaalapú élelmiszerek fuzárium toxin szennyezettségének csökkentési lehetőségeiről alábbi cikkünkben írtunk részletesebben – https://portal.nebih.gov.hu/-/gabonaalapu-elelmiszerek-fuzarium-toxin-szennyezettsegenek-csokkentesi-lehetosegei

Toxinok jelenléte az élelmiszerláncban, határértékek


Az egyes penészgombák által termelt méreganyagok, úgynevezett mikotoxinok jelenlétét az élelmiszerláncból sajnos nem lehet teljes mértékben kiküszöbölni. Mindent meg kell azonban tenni a toxinmennyiség csökkentése és a termékekben határérték alatti értéken való tartása érdekében. Az Európai Unió ugyanis szigorúan szabályozza (1881/2006/EK rendelet) az élelmiszerekben előforduló mikotoxinok maximális határértékét. A rendeletben található határértékek megállapításánál figyelembe vették az egyes termékekre/termékkörökre jellemző fogyasztási szokásokat, valamint azt a toxin mennyiséget, amely még nem okoz egészségügyi hatást. A legtöbb mikotoxin esetében egy olyan alacsony szennyezettségi szintet állapítottak meg, amelynek még nincs káros hatása az egészségre. Ezt nevezik elviselhető, vagy eltűrhető napi beviteli szintnek (TDI, Tolerable Daily Intake). Ez az érték arra is utal, hogy a beviteli szint időszakonként meghaladhatja ezt az értéket, ami nem jelenti azt, hogy az ember ténylegesen meg is betegszik. 

A fuzáriumtoxinok 


A Fusarium gombafajok bizonyos klimatikus körülmények között mikotoxinokat termelnek, amelyeket fuzáriumtoxinoknak nevezzük. (Nem minden Fusarium faj termel toxint, és a fuzáriummal való fertőzöttség mértéke nem egyenesen arányos a toxintartalommal!) A Fusariumok által termelt mikotoxinok közül gyakorlati szempontból a zearalenonnak, a fumonizineknek és a trichotecéneknek (deoxinivalenol /DON/, T-2 és HT-2 toxin) van legnagyobb jelentősége. Kis mennyiségben mind az emberi, mind az állati szervezet ezeket a toxinokat ártalmatlanítani tudja, azonban bizonyos mennyiség felett az emberek és állatok egészségét is károsítják. Általában a májat és a vesét károsítják, illetve hosszú időn keresztül a szervezetbe jutva rákkeltő hatásúak lehetnek, de akár ösztrogén-szerű (női nemi hormonhoz hasonló) hatást is kiválthatnak (zearalenon). Nagy mennyiségben történő fuzáriumtoxin fogyasztás embereknél émelygést, hányást, hasmenést, hasi fájdalmat, fejfájást, szédülést okozhat.

Fuzárium fertőzés - veszélyes?

CukormentesWebshop: Hogyan és milyen gyakran vizsgálja a Nébih a lisztek toxintartalmát? 

NÉBIH:

A vizsgálatokról általánosságban


A hatóságok (a Nébih és a megyei, járási élelmiszerlánc-felügyeleti szervek egyaránt) több „típusú” ellenőrzést is végeznek. Ezek lehetnek 
    • monitoring terv szerinti: kockázatbecslés alapján kialakított éves ellenőrzési terv az élelmiszerlánc minden területén,
    • célellenőrzések: egy szűkebb termékcsoportra/termékkörre és/vagy vizsgálati szempontra fókuszáló, jellemzően rövidebb időszakig (néhány hét, hónap) tartó célzott vizsgálat,
    • bejelentésre induló: lakosságtól, vállalkozóktól, szakmai szereplőktől stb. érkező konkrét esetek kivizsgálása. 

A hatóság alapvetően mindig azt vizsgálja, hogy a vállalkozók eleget tesznek-e a jogszabályban foglalt kötelezettségeiknek. Az elsődleges felelősség ugyanis – az uniós élelmiszerjog alapján – a vállalkozóké. Alapelvárás velük szemben annak biztosítása, hogy termékeik megfeleljenek az előírásoknak. Ehhez pedig önellenőrzési rendszert kell működtetniük. A malmok esetében az önellenőrzési rendszer jelenlegi gyakorlata az, hogy minden beérkező gabonatételt – többek között – mikotoxinokra is megvizsgáltatnak és a nem megfelelő tételek átvételét visszautasítják. Ezzel biztosítják, hogy a malomba „mikotoxinos” búzát ne dolgozzanak fel. A malmok a késztermékből (lisztből) is vizsgáltatnak toxintartalmat.

Mikotoxinok vizsgálata


1. Monitoring terv szerinti: A Nébih által összeállított éves monitoring terv szerint a szakemberek rendszeresen vizsgálják a rendelet által megkövetelt mikotoxinok mennyiségeit a meghatározott élelmiszer-termékek vonatkozásában. Az ellenőrzött termékek körét kockázatbecslés alapján alakítják ki az adott mikotoxin tulajdonságait alapul véve. 
Mindez a gyakorlatban éves szinten, mintegy 800-1000 minta vizsgálatát jelenti. Az ellenőrzési eredmények, vagy más szakmai indokok (pl. időjárási tényezők, RASFF riasztások stb.) alapján természetesen ha kell, akkor módosítjuk a monitoring tervet. 
A 2019-2020 évben a monitoring tervben 1068 db mikotoxin minta tervezett vizsgálata szerepel, amely magába foglalja valamennyi határértékkel rendelkező mikotoxint és a legkockázatosabb élelmiszer csoportokat.

2. Célellenőrzés: Jelenleg is folyamatban van egy célellenőrzés – a fuzárium fertőzés szempontjából kedvező idei időjárás miatt –, amely a gabonák és őrlemények (lisztek) mikotoxin tartalmának felmérésére irányul elsősorban a malmoknál. A Nébih laboratóriumában egy új technika bevezetésével lehetővé vált, hogy 7 mikotoxin egyidejű szűrésével ellenőrizzük a gabonák mikotoxin szennyezettségét. 
A nagyobb malmokban célzott vizsgálat során mintavételre kerül sor, egyúttal felülvizsgáljuk a malmok saját önellenőrzési rendszereit is. 
A malmok célellenőrzésével párhuzamosan a kereskedelemben fellelhető gabonákból készült késztermékek vizsgálata is zajlik. 
Amennyiben a hatóság a rendeletben meghatározott mikotoxin határértéket meghaladó szennyezettségű, nem biztonságos tételt talál, akkor azonnal elrendeli a forgalomból történő kivonását és megsemmisítését. 
Fontos megjegyezni, hogy a szabályok szerint a kifogásolt szennyezettségű tételt tilos bekeverni alacsony toxintartalmú termékbe azzal a céllal, hogy a határérték alatti szintre állítsák be a tétel toxintartalmát!

CukormentesWebshop: Mit tehet a vásárló ebben a helyzetben?

NÉBIH:

A teljes kiőrlésű lisztek a gabonaszem külső részét, azaz a korpát és a csírát, illetve a magbelsőt is tartalmazzák, így ugyan magasabb ásványi anyag-, vitamin- és rosttartalommal bírnak, de így a szemek külső részén lévő mikotoxinok is bekerülhetnek a termékekbe. Éppen ezért, a búzamag külső héjából előállított búzakorpa esetében is hasonlóan fontos a változatosság, az önálló, mindennapi rendszeres fogyasztás kerülése.  
A termékkör tekintetében a Nébih célellenőrzést végez, a mintavétel és a laborvizsgálatok most is zajlanak, az eddigi vizsgálati eredmények azonban nem indokolják a teljes kiőrlésű lisztek vásárlásának, illetve a teljes kiőrlésű pékáruk fogyasztásának kerülését. 
Általános érvényű azonban, hogy a mindennapokban a kiegyensúlyozott és változatos étrend követése a leginkább javasolt, hiszen bármely élelmiszer túlzott fogyasztása károsan hathat az egészségre.